Rozsnyói SándorPályaatlétika 

1956-ban ezen a napon futott világcsúcsot Rozsnyói Sándor (videó)

Rozsnyói Sándor kosárlabdázóként kezdte a pályafutását, tagja volt a B válogatottnak. Simek Ferenc atléta mesteredző figyelt fel a tehetségére, onnantól az egyesülete atléta szakosztályában is edzett.

Eleinte a 800 méter volt a fő száma, később az akadályfutás. 1954-ben 3000 méter akadályfutásban magyar bajnoki címet nyert. Ugyanebben az évben Bernben ő lett a szám Európa-bajnoka, ezzel első hivatalos világcsúcstartója is.

1956 szeptember 16-án Budapesten újra világcsúcsot futott (8:35,6), erről egy rövid összefoglaló film megtekinthető itt.
Ugyanebben az évben a melbourne-i olimpián vitatott körülmények között ezüstérmes lett. Az eredményhirdetésen először az aranyérmet akasztottak a nyakába, mert a zsűri a brit Christopher Brashert első fokon kizárta Rozsnyói akadályozása miatt. A tiltakozások után végül megváltoztatták az ítéletet. A fél évszázaddal később Nemzetközi Fair Play-díjjal is kitüntetett Rozsnyói ugyanis azt vallotta minden fórumon, hogy Brasher nem akadályozta őt.

Az olimpia után nem tért haza, Ausztriában telepedett le. 1957-től 1958-ig tagja volt az osztrák válogatottnak. 1960-ban az Osztrák Olimpiai Bizottság munkatársa és az atlétaválogatott edzője volt. 1962-ben és 1963-ban a bécsi egyetemen földrajzot tanult, majd 1964-ben kivándorolt Ausztráliába. Nyugalomba vonulásáig Sydneyben testnevelő tanárként és teniszedzőként tevékenykedett, itt is halt meg 2014-ben, 84 évesen.

Fotó: edzesonline.hu

Tetszik, megosztom:

Hasonló cikkek