A 70 éves Jarmila Kratochvílová világcsúcsai örökké élnek

Amíg a férfi atlétika szabadtéri világcsúcsai közül mindössze a diszkoszé és a kalapácsé született a ’80-as években (mindkettő 1986-ban), addig a hölgyek nem kevesebb mint kilenc csúcsot is abból az évtizedből jegyeznek. A legrégebbi 800 méteren a ma hetvenéves Jarmila Kratochvílováé 1983-ból, de maszkulin cseh hölgy fedett pályás 400-as csúcsa egy évvel ennél is idősebb, írja a nemzetisport.hu.

Már 27 éves volt, amikor először futotta le 53 másodpercnél rövidebb idő alatt a 400-at, és bőven elmúlt harminc, amikor világcsúcsokat döntött. Nem típuskarrier Jarmila Kratochvílováé, igaz, a külseje, az izomzata és ebből fakadóan máig élő megítélése sem az.

A történelmi Cseh Királyság és Morva Őrgrófság határán fekvő Golcuv Jeníkovban született kevéssel a háború után (puszta érdekesség: ebben a kisvárosban látta meg a napvilágot Kronfeld Zsigmond, a századforduló egyik legmódosabb pesti bankára, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója, a fővárosi áru- és értéktőzsde elnöke is), 100-tól 800-ig minden távon kipróbálta magát, mindenütt ma is elismerésre méltó időket futott, de legnagyobb sikereit 400-on és 800-on aratta. Már 29 éves volt, amikor a moszkvai olimpián szerzett ezüstérmével igazán jegyzett futó lett belőle.

A legrövidebb távon 11.09-et is tudott, amivel még 2016-ban is majdnem döntős lett volna Rióban, 200-as 21.97-e azonban jó lett volna egy bronzra, négy évvel korábban Londonban pedig aranyat ért volna. De ezekre a távokra csak kirándult (fedett Eb-t azért 1984-ben nyert 200-on is), irtózatos fizikuma kijelölte számára az utat a gyilkos 400 és 800 felé.

Olimpiai bajnok sohasem lett belőle, hiszen amikor 1980-ban Moszkvában betört az elitbe, 400-on második lett a nagy Marita Koch mögött, négy évvel később pedig – 1984-ben gyakorlatilag meg sem szoríthatták volna 800-on – a „béketábor”, így a csehszlovákok olimpiai bojkottja miatt nem lehetett ott Los Angelesben. Az olimpiát helyettesíteni igyekvő ún. Barátság-versenyt a női atléták számára éppen Prágában rendezték (a férfiakét a moszkvai Lenin-stadionban, itt Bakos György győzött is 110 gáton), de Kratochvílová ezen nem állt rajthoz.

A 800-at négy másodperccel gyengébb idővel nyerték meg, mint az egy évvel korábban Münchenben futott világrekordja (1:53.28), az óceán túloldalán az olimpiai aranyéremhez pedig még annyi sem kellett.

Kratochvilová müncheni világcsúcsa 800 m-en