107 éve született az atlétika egyik halhatatlanja
1913. szeptember 12-én született minden idők egyik legnagyobb atlétája, Jesse Owens, az ő nevéhez fűződik “minden idők legnagyszerűbb 45 perce” a sportban.
Owens egy tízgyerekes család legfiatalabb tagjaként látta meg a napvilágot az USA-ban, az alabamai Oakwille-ben.
Tehetsége az atlétikához már gyerekkorában kiderült, mivel iskola mellett délutánonként dolgoznia kellett, az középiskola edzője Chareles Riley megengedte, hogy reggelente eddzen.
45 perc alatt a halhatatlanságba
Akkor került először az országos figyelem középpontjába, amikor a clevelandi East Technical High School hallgatójaként 1933-ban a középiskolai országos bajnokságon 100 yardon beállította a 9,4 másodperces világcsúcsot és távolugrásban 756 cm-rel nyert.
Owens egyetemi évei alatt sorra hozta az NCAA bajnokságokat annak ellenére, hogy a szegregáció miatt a campuson kívül kellett laknia, nem kapott ösztöndíjat és a csapattal utazáskor is hátrányos megkülönböztetések érték.
A sport halhatatalanjai közé 1935 május 25-én került be véglegesen, amikor is 45 perc leforgása alatt megdöntött 3 világcsúcsot és beállított egy negyediket.
9,4 másodperccel beállította a 100 yardos (kb. 91 méter) síkfutás világcsúcsát, majd 25 évi fennálló világrekordot állított be távolugrásban 26 láb 8 1⁄4 hüvelykkel (813 cm). Ezután jött a 220 yard (201,3 m) 20.,3 másodperccel és a 220 yard akadály 22,6-tal. Ez utóbbi ő volt az első futó, aki 23 másodperc alá került.
1 olimpia 4 aranyérem
Berlinbe már ismert és esélyes atlétaként érkezett, a papíforma be is igazolódott.
Első aranyérmét augusztus 3-án nyerte, 10,3 másodpercet futott a 100 méteren, 19 századmásodperccel legyőzve honfitársát, Ralph Metcalfe-t és a holland Tinus Osendarpot.
Augusztus 4-én 806 cm-es ugrással megnyerte a távolugrást.
Augusztus 5-én 200 méteren győzőtt 20,7 másodperccel, majd augusztus kilencedikén zárta a sort a 4×100-as váltóval.
Ezt a teljesítményt legközelebb Carl Lewis tudta megismételni az 1984-es Los Angeles-i olimpián.
Élet az olimpia után
Berlinből hazatérve elfogadott néhány szponzori ajánlatot, aminek következtében az amerikai szövetség visszavonta amatőr státuszát, így többet nem versenyezhetett.
Hiába volt 4 aranyérme, ez nem jelentett könnyebbséget a későbbi életére nézve. Az USA-ban elterjedt rasszizmus és szegregáció miatt nehezen talált munkát, sok mindennel próbálkozott. Dolgozott benzinkúton, játszótér felügyelőként, takarítócégben. Készpénzért versenyzett amatőr futók és versenylovak ellen.
Egy korábbi versenyzőtársa és barátja 1942-ben a Ford Motor Company-nál szerzett neki állást a helyettes személyzeti igazgatóként. 1946-ig dolgozott itt végül már igazgatói pozícióban.
Később egy baseball csapat alelnöke és ranchise tulajdonosa lett, gyakran jelent meg baseball mérkőzéseken.
1960-ban Jesse Owens elutazott Rómába a olimpiára, itt élőben látthatta, ahogy az 1935-ös távolugró világcsúcsűt. 1972-ben a müncheni olimpia díszvendége volt.
Néhány hónappal halála előtt próbálta meggyőzni Jimmy Cartert, hogy az USA ne bojkottálja a moszkvai olimpiát, sajnos sikertelenül.
Owens 32 éve korától erős dohányos volt, napi egy dobozzal is elszívott. 1979 decemberében végső stádiumos tüdőrákkal került kórházba, 1980. március 31-én, családja körében halt meg a kórházban.
Jimmy Carter ugyan nem hallgatott rá a moszkvai olimpia ügyében, halála után azonban kijelentette: “Jesse Owensnél jobban talán egyetlen sportoló sem szimbolizálta jobban a zsarnokság, a szegénység és a faji fanatizmus elleni küzdelmet.”
