Hajsza a másodpercekért – hosszútávfutó csúcsok nyomában

Csere Gáspár olimpikon atléta számára plusz motivációt jelent, hogy erősebb idő kell az ötkarikás játékokra. Így 2024-re célba veszi Párizst és az országos csúcsot, írja a nepszava.hu.

Idén már harmadszor dőlt meg a női félmaratoni világcsúcs. Múlt vasárnap Valenciában a tíz kilométeren a tokiói olimpián bronzérmes etióp atléta, Letesenbet Gidey 1:02:51 órás idővel ért célba. A sorozatos rekordöntések hátteréről a Népszava a riói olimpián is részt vevő Csere Gáspártól érdeklődött. Csere másfél hete az Amsterdam Marathonon döntötte meg egyéni csúcsát.

„Sok tényező egyszerre érhetett be, nagyon sok rivális futó van az etióp-kenyai vonalon. Az utcai versenyeknél egyre profibbak a nyulazások, egyre nagyobb pénzdíjazású versenyek vannak, fejlődött a technológia, megjelentek a karbontalpas cipők. Gidey idejét nem lesz nehéz észben tartani, ez űr idő, gyakorlatilag egy férfi eredmény. Európai ranglistán a férfiaknál ezzel elég elől lehet végezni. Ilyen kis különbség férfi és női világrekord között szerintem semmilyen más távon nincs. A 64-65 perces eredmény is bőven világszínvonal a nőknél, különösen érdekes, hogy Gidey most debütált az utcán, eddig 5000 és 10000 méteren jeleskedett” – összegzett Csere Gáspár, aki úgy véli, talán ez egy időtállóbb rekord lesz, de nem merné azt állítani, hogy évekig nem döntik meg.

A karbonszálas talp ereje

Az időeredmények javulásában a Nike „csodacipője” is szerepet játszhat, a sportszergyártó szerint a karbonszálas technológia négy százalék pluszt jelent a korábbi termékekhez képest.

„A paradigmaváltás megtörtént, szinte az összes futómárka legyártotta, lemásolta a Nike karbontalpas cipőjét. Kiegyenlítődött a helyzet, most ahogy körbe néztem az Amsterdam Marathonon az első száz versenyző karbonszálas cipőben volt. A négy százalék vitatott. Azt viszont kimutatták a statisztikák, hogy két százalékot mindegyik karbonszálas cipő hoz” – árulta el Csere Gáspár, aki január óta az Adidas karbonszálas cipőjében fut.

„Az Adidas gyárt egy olyan cipőt is, ami kapcsán már előre lekommunikálta, hogy az nem lesz hivatalos versenycipő. Annak az ötcentis talpvastagsága nem felel meg a szabályoknak. Ez az úgymond illegális cipő azért van a piacon, mert ez egy óriási biznisz. Nem csak mi élsportolók vesszük a cipőket, hanem az amatőrök is, akik szeretnének a profikra hasonlítani. Rengetegen megveszik, mert ad egyfajta életérzést. Pár hete Bécsben egy futó tudatlanul ebben a cipőben futott, s emiatt nem vehette át az elsőnek járó díjat.”

Belátható távolságon belül az országos csúcs

Csere Gáspár szerint korábban az volt a trend, hogy a versenycipőnek minél karcsúbbnak kell lennie, ehhez képest viszont a sportszergyártók bumszli lábbeliket gyártanak. „A technológia ebben az, hogy nagyon könnyű anyagból készülnek, így a cipő ugyanolyan könnyű maradt” – magyarázta. A 30 éves hosszútávfutó Amszterdamban 2:14:34-es új egyéni csúcsot futott. A BEAC kiválósága a 2017-ben Berlinben elért eredményénél tudott másfél perccel gyorsabbat futni, amivel a 26. lett a rendkívül erős mezőnyben.

„Ez az eredmény évek óta benne volt a lábaimban, úgy gondolom, hogy ezt az új cipő nélkül is meg tudtam volna futni. Valamelyest biztos a cipő is benne van, az utolsó 10 kilométeren a fáradtság lassításra kényszeríti a futót, ott éreztem, hogy könnyebb a mozgás. Az amszterdami versenyen nem voltak tökéletesek a körülmények, szeles volt, 25 kilométertől egyedül futottam. Kíváncsian várom a folytatást, szeretnék újabb egyéni csúcsokat futni” – folytatta.

Csere Gáspár szeme előtt most már Szűcs Csaba 1993-ban felállított országos csúcsa (2:12:10), valamint a legutóbbi olimpia szintideje (2:11:30) lebeghet.

„Az országos csúcs most már nem egy másik dimenzió, egy olyan tartományban mozog, amit innen el lehet érni. A következő években lehet rá esély, szerintem az amszterdaminál egy perccel jobbat tudnék futni, de ezen a szinten már nem olyan könnyű sok percet javítani.”

Motiváló az olimpiai részvétel

A hosszútávfutó szerint a 2024-es párizsi olimpiára marad majd a tokiói szintidő, de mindez nem tántorítja el, hanem motiválóan hat rá.

„Az európai maratonfutásnak jót tett ez a szigorítás, a 2:12 körüli idő nagyon jónak számított, miközben az afrikaiak régóta 2:06-on belül futnak tucatszámra. Ez egy plusz motiváció számunkra, hogy ne ragadjunk bele az aktuális szintünkbe. Én is örülnék, hogyha 2024-ig ezt az időt meg tudnám futni” – tekintett előre.

A férfi maratoni világcsúcs kapcsán végezetül elmondta, szerinte a mostani 2:01:39-es időeredmény tovább fog javulni, sőt a két órán belüli idő is elképzelhető számára.

„Egyre többen futnak 2 óra 3 perc körül, pedig ez sokáig privilégium volt. Ők egymást fogják hajszolni, hogy még jobb eredményt érjenek el, egyre nehezebb lesz dobogóra állni ilyen idővel. Ebből a hajszából pedig elképzelhetőnek tartom, hogy a hivatalos világrekord is két óra alá kerüljön. De lehet, hogy erre 8-10 évet várnunk kell majd” – zárta szavait.